Sajnos, ha jobban belegondolunk, sok igazság van benne.
Nem is vesszük észre, mennyire káros a szervezetünkre az ülő életmód, hogy a nap legnagyobb részében ezt tesszük: ülünk a reggelinél, majd helyet foglalunk a tömegközlekedési eszközökön, vagy autóban, üldögélünk az étkezőben, a kávénk mellett, este a televízió előtt, és még sorolhatnám, hol és mennyiszer ülünk le… A legtöbben munka után edzés helyett fáradtan hazamennek, a kanapéra rogynak, így az ülés otthon is folytatódik.
Az emberi szervezet nem erre lett „kitalálva”!
A derékfájás a leggyakoribb munkahelyi ártalom. Az Európai Unióban a munkavállalók közel 40 százaléka végez ülőmunkát, Magyarországon körülbelül egyharmaduk.
A derék – és nyakfájás igen gyakori a fejlett ipari társadalmakban: a népességnek jóval több mint kétharmada szenved legalább életében egyszer, vagy visszatérően a mindennapi életet befolyásoló derékfájásban. Elképesztő adat, hogy már a serdülőket is érinti, a leggyakrabban pedig a 35-55 éves korúakkal fordul elő.
A számítógéppel végzett munka miatt vált egyre gyakoribbá a nyaki fájdalom is.
A hosszas ülőmunka, mely a legalsó porckorongra ötször akkora terhelést ró, mint a járás és az állás.
SAID. Specifikus Adaptáció a Beérkező Igénybevételhez
SAID alapelv egészen egyszerűen azt fogalmazza meg, hogy a test hihetetlenül gyorsan kezd el alkalmazkodni minden terheléshez, és a test mindig abban próbál meg javulni, amit éppen csinálsz, az eredményt pedig mi magunk befolyásoljuk.
Az adaptáció folyamatos, állandó, és akkor is megtörténik, amikor nem akarod.
Ha napi 8-10 órát ülsz, adaptáció történik.
Nem feltétlenül olyan adaptáció, amilyet szeretnél, de megtörténik.
És ha az ülést gyakorlod napi 8 órán át, találd ki miben leszel jó?
Nos igen – az ülésben. Az izomzatunk adaptálódik ehhez, és hol megrövidül, hol megnyúlik, az egyensúly felborul, ami később problémákhoz vezet!
Ahogy a láb- és a farizmok, úgy a csípő, a hát és a gerinc is megszenvedi, ha valaki tartós ülőmunkát végez. Bármilyen meglepő, a tartós ülés jobban megterheli a csípőt és a gerincet, mint a tartós állás. Különösen igaz ez akkor, ha valaki helytelenül, görnyedten ül. Ez pedig hosszabb távon olyan mozgásszervi betegségekhez vezethet, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés.
Általános tapasztalat, hogy az irodai munka jelentősen növeli az elhízás esélyét, és ezt az összefüggést objektív kutatások is alátámasztják. Ennek hátterében elsősorban a mozgáshiány és a tartós ülőmunka áll.
Az elhízás nem csupán esztétikai probléma. A súlygyarapodás sokféle betegség előszobája lehet az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségen át a szív- és érrendszeri panaszokig. A túlsúly ráadásul rontja az esetleg már meglévő mozgásszervi panaszokat is.
Az ülő életmód közismerten elsődleges rizikófaktora az elhízásnak és a metabolikus szindrómának, amelyek közvetve növeli a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is.
Az ülőmunka okozta egészségügyi károk viszont kis erőfeszítéssel megelőzhetőek. Már napi egy óra mozgás is elég ahhoz, hogy kompenzálja az ülőmunka okozta problémákat. Erre tehát mindenképpen érdemes időt szakítani. Már azzal is javíthatunk az egészségünkön, ha nem autóval, hanem gyalog megyünk a gyerekekért iskolába, vagy ha minden nap beiktatunk egy félórás sétát munka előtt és munka után.
Veszprémben kifejezetten ülőmunkát végzőknek ajánlom a kettlebell edzést!
Új helyszínen a Hifitnessben, az Almádi út végén.
Jelentkezz, és hozd formába magad!
Kezdők és újrakezdők is tudnak csatlakozni a csoportokba.
Heti 10 csoportos edzés, és személyi edzés opció.
üdv,
István